fáj...

Mi is lett vége tegnapi/mai éjszakázásomnak?
Hát megírtam a fizikát. Egy fogalmat nem tudtam, meg 2 feladatot nem tudtam megoldani. Pedig megvoltak az összefüggések, de olyan volt, mintha egy adat hiányozna. Egyszerűen nem stimmelt valami... mmint nekem. Amúgy 10 feladat volt... csakhogy lássátok, annyira nem vagyok hülye. Remélem a négyes meglesz. De, hogy őszinte legyek, egyetlen fizikaórára se tanultam előtte... ami mondjuk szomorú, de így van... ha egy 4est összenyökögök, az jó. Év végén úgyis max. 4es leszek. Még feleltet egyszer, aztán szeva... innentől viszont minden egyes órára felkészülök. Igen, mindegyikre... Az info tanár dogát akar velünk íratni, tök brutál... info doga?? Utoljára nem is tudom mikor volt olyan... főleg elméleti részből.
Hát igen, a suli kemény. De nem túlélhetetlen. És én mindig azt mondom, hogy legalább az érettségim jó lesz.
Na igen. Tehát megírtuk a dogát. Utána még két órán benn voltam. Szóval az első 4en részt vettem, ha nem is túl aktívan, aztán info órán beszéltem anyuval msnen, akivel megegyeztünk abban, hogy hazajövök. Úgyhogy ma csak 4 órám volt... juppí. De viszont pótolhatom, amit vettek...
Na jó... nem tudom mikor írtam ennyit a semmiről utoljára...
Jah és azért az a címe az egésznek, hogy fáj, mert tökre bedurrantak a nyirokcsomóim, a torkom nagyon kapat és lüktet a fejem. Persze a suliban ennek ellenére pörögtem, mert különben aludtam volna. De itthon nehéz nem sajnáltatni magam. Szegény Tinának minden szünetben elmondtam, hogy szét fog robbanni a fejem, és bocs, ha agyas lesz... Iszonyat fáj... na mindegy... most a torkom jobban fáj, szóval az legalább elnyomja. És inkább a torkom fájjon, mint a fejem.
Na jó... pusszika.