2010. január 3., vasárnap

...

Ha igen, akkor miért nem?
Erre adj választ!
Mindenki azt mondja, "Én melletted vagyok, Anna. Bármi történik, rám számíthatsz! Blablabla.... "
Jah, persze... Szeress, hogy szeresselek. Ez a mai világ alkuja. Nézz a másikra, jópofizz, és csinálj úgy, mintha tényleg azt gondolnád, amit mondasz.
Igazából nem ez az összeesküvés-elmélet a legijesztőbb. Hanem az, hogy ebbe senki se gondol bele. És az emberek el is hiszik magukról, hogy "szeretik", vagy legalábbis "kedvelik" a másikat.
Egyszer, nem is olyan rég azt mondtam valakinek, hogy nem kéne mást tennie, mint feltétel nélkül szeretnie a TESTVÉRÉT.... a testvérét.
Már az is hibás, ha ezt valakinek mondani kell. De könyörgöm. Azt, akivel együtt élsz x éve, ugyanannak a két embernek az ivadékai vagytok, a véretek is egy, azt nem tudod szeretni? Habár ez egy msnbeszélgetésben zajlott le, ha velem szemben állt volna, valószínűleg zavartan nézett volna, és köbö annyit nyögött volna ki, hogy "He?".
És igaza van. Ez a 21. század. Itt nincs szükség barátokra. Minek, hiszen ott a karrier. Ott van a sok időtöltő cselekvés, pl. az, hogy most itt írok. Mást sem csinálnak az emberek, mint költenek, ha nincs mit, akkor is. És minden a feje tetejére áll. Akiket szeretsz, azokat megbántod. Akiket megbántottál, azokról kiderül, hogy nem ismerik a feltétel nélküli szeretet fogalmát.
Nem sok olyan embert ismerek, aki nálam makacsabb lenne. De igazából, csak szépen meg kell kérni és feladom az akaratomat.
Ezen kívül tudatában állok a pozitív és negatív tulajdonságaimnak. Ezt valaki szerénytelenségnek hiszi. Pedig szerintem nem az, ha reálisan látom magamat. Ha a négy alaptípust vesszük, rám azt mondják, hogy kolerikus-szangvinikus vagyok. És ez tök igaz. Szeretek mindent regnálni. Szeretek irányítani, központban lenni, és azt, ha elismerik azt, amit csinálok. De azt sosem bántam, ha engem is irányítanak, mindaddig, amíg ezt megfelelő ember teszi. Az se zavar, ha én nem irányítok. Mindössze csak annyit szeretnék, hogy minden a helyén legyen. Olyan nagy kérés ez? Leszámítva persze a szobámban levő rendet. Komolyan. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha mindent tarthatnék a földön. Ha semmit nem pakolnék el, minden ott lenne egy karnyújtásnyira. Nem kéne végignézni az összes fiókot, polcot, szekrényt mire a "rendben" megtalálnám, A "rendetlenségben" egyből meglenne... Ez csak egy tipp... :D

Na de, hogy visszatérjünk az előző témához... Csak annyit kérek, hogy gondold át, hogy kiket szeretsz. Vagy kiket szeretnél szeretni. És próbáld meg. Gyakorolj rajtuk irgalmasságot, kegyelmet. Vannak egoista ismerőseim, akik azt képzelik, hogy mindenki beléjük van zúgva... mondjuk az a szép, hogy 90 %-ban igaz is. És most eldöntöttem, hogy ezektől a személyektől távol tartom magam, mert nem akarok a pletykák újabb áldozata lenni... megint. Épp elég, ami most megy rólam. Na mind1... akik értik értik... úgy se olvassák el xD...


Amúgy köbö 5 ember volt, akit név nélkül megemlítettem... Szóval...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése