ömmm... again?

na jó... most írok egy új bejegyzést, mert ha letört vagyok és leírom, hogy miért, akkor valamiért jobban leszek... tiszta mázli, hogy én ennyivel meg tudom oldani és nem kell hozzá egy csomó csoki, mint az amerikaiaknak...

Másik nagy mázlim, hogy a problémáim komolysága nem haladja meg egy átlagos tinédzserét...
Tudjátok miért jó Edward Cullennek? :D (el se hiszem, hogy ezt képes vagyok leírni...) mert azért annak, hogy az ember mások fejébe lát, elég sok előnye van.

Undorító dolog, hogy Twilightos példákkal rukkolok elő... :D na de mindegy.

Mi is egy átlagos "tini" főproblémája? Itt van egy lista, amelyet ugye előszeretettel készítgetek állandóan...:

1. Elfogadási probléma

Tehát, hogy szeretnek-e minket, avagy mindenkinek az idegeire megyünk-e... néha olyan embertől hallom, hogy ilyen problémákkal küszködnek, akikről ez teljességgel elképzelhetetlen. A társaság közepei, "they are in the spotlight". És baromira ugyanolyan nehézségei vannak, mint nekem, mint másoknak. Mindenki csak az elfogadásra vágyik. Ás amikor azt mondom, hogy engem senki se szeret, akkor nem rinyálni akarok, hanem hallani, ahogy kimondják az ellenkezőjét, akkor is, ha nem igaz... de azért a szíve mélyén mindenki érzi, hogy totál hülye, nem? Mindenkinek vannak olyan bizalmasai, akikkel bármit megbeszélhet és nem adják ki. Lehet, hogy baromira hűtlenek vagyunk és mindig más és más emberekre vágyunk, és mindeközben úgy képzeljük el magunkat, mintha csak egy emberre lenne szükségünk és akkor minden problémánk megoldódna...

2. szerelem??!!?!

Hát igen... ebben a korban egy másik fő probléma a testi vonzalom, hormonok túltengése és a rajongás és a szerelem közti különbségek észrevételének hiánya...
Egy okos ismerősöm azt mondta, hogy a fiatalok esetében sokszor arról van szó, hogy csak a kíváncsiság vezérli az egyéneket. Ha már belecsöppentünk a dolgokba, akkor teljesen más a véleményünk...
Szóval én mindig mérlegelem a dolgokat... megéri-e? kapcsolat szintjén működne-e? mik a hibái? mi az, ami idegesítene benne? és így tovább... nem érdemes úgy mérlegelni, hogy igenigen, lehet, hogy csúnya és legszívesebben leokádnám, na de nagyon okos... ha valakiben zavar engem az, hogy csúnya, akkor hogy a francba lenne az lehetséges, hogy hónapok múltán ne legyen ez olyan zavaró tényező, ami miatt véget vessek egy kapcsolatnak. Nem arról van szó, hogy külső alapján ítélkezek, de azért igenis fontos. És eddig (az elmúlt majdnem 2 évben), mindig úgy döntöttem, hogy nem érdemes... hogy felesleges és főleg az elmúlt egy évről van itt szó. Sokkal nehezebb, de megéri és utólag hálát adok a jó döntéseimért, például ma is. :'D

3. Féltékenység

Hát igen, ezzel küszködik mindenki. Emlékszem, hogy 5-6.ban szörnyen féltékeny voltam egy osztálytársnőmre, aki gyönyörűen rajzol és ír és énekelni is remekül tud. És most mi van? Hát én azóta rengeteg lehetőséget kaptam és elismerést. És rájöttem, hogy felesleges más tehetségét irigyelnem, mikor fontosabb, hogy a sajátjaimmal törődjek. Mindenkinek fontos, hogy tisztában legyen a képességeivel. Százezrek röhögnek a Megasztáros bénábbnál bénább embereken. Nem szabad, hogy irigykedjünk, mert akkor könnyen olyan dologba foghatunk, amihez semmi közünk és ezzel mások munkáját tesszük tönkre vagy közröhej tárgyai leszünk. Másrészről, ha jó helyen vagyunk akkor építünk. Én utálom benyomni magam egy helyre. Szerintem fontos, hogy inkább finoman érzékeltessük, hogy jók vagyunk valamiben, és ha ez így is van, akkor mások fognak hívni, ellenben, ha nyomulunk, akkor könnyen feleslegesek lehetünk...
na jó éjfél van és összevissza beszélek totál hülyeségeket
szóval jóéjt !